Internetes Gyermekvédelmi Törvény

Vigyázzunk együtt a gyermekekre!

Családunk és szeretteink biztonsága mindenki számára kulcsfontosságú. Digitális világban ma már sokkal többféle veszélynek van kitéve egy fiatal, mint az ezt megelőző korszakokban szüleink vagy a nagyszüleink. Friss statisztikák szerint a mai fiatalok akár napi 10-11 órát is a „neten lógnak”, ahol akár egy chatüzenetben, e-mailben vagy játékon keresztül is érkezhet vírus, amellyel távoli támadók hozzáférhetnek személyes adatainkhoz. Akár a webkamerákon keresztül is megleshetik gyermekeinket. Tudatos szülőként mindent meg kell tenni azért, hogy megóvjuk őket a neten keringő közel 900 millió vírustól, megtévesztésektől, csalóktól, pedofiloktól.

Gyermekeink online játékokkal játszanak, naprakészek a kedvenc celebjeikből, megtalálják a legfrissebb zenéket, csetelnek a barátaikkal, vagy épp megkeresik a válaszokat a neten azokra a kérdésekre, melyeket addig senkinek nem mertek feltenni. Az online világ veszélyeivel kapcsolatban azonban nem törődnek. Például nem fordítanak elég figyelmet az adataik, magánéletük védelmére, kártevőkre és a netes átverésekre.

A világháló temérdek lehetőséget nyújt tanulásra, szórakozásra, információgyűjtésre, és azonnali kapcsolattartásra, amelyek az élet számos területén előnyt, gyorsaságot és kényelmet jelentenek, azonban fontos lenne tisztában lenni az online tér lehetséges veszélyeivel is.

A nem megfelelő internethasználatnak, számos árnyoldala van, melyek főleg a gyanútlan kiskorúak biztonságát fenyegetik. A mai fiatalok gyakorta jártasabbak az eszközök technikai kezelésében, és számtalan modern programot, szolgáltatást, új lehetőséget ismernek és használnak napi szinten. Sajnos azonban az online viselkedésük sok esetben nem felelősségteljes és érzelmileg sebezhetők.

A biztonságos digitális szocializációjukért a felnőttek, a szülők felelnek. A még kiegyensúlyozatlan értékrenddel rendelkező fiatal generáció tagjai csak fokozatosan ébrednek rá az interneten rájuk leselkedő kockázatokra, vagy éppen saját tetteik felelősségére.

Mégis hogyan segíthetünk a gyerekeinknek, hogy a lehető legjobban használják a technológiát és közben biztonságban is legyenek?

Ebben a szülők, illetve a család felelős hozzáállása kulcsfontosságú szerepet tölt be a gyermekek online jelenlétét illetően. Sajnos azonban csak kevés szülő rendelkezik megfelelő tudással és tapasztalattal a tudatos internethasználatot illetően, továbbá annak veszélyeivel és kockázataival sincs teljes mértékben tisztában, pedig az első lépés az lenne, hogy felkészítjük gyermekeinket a biztonságtudatos, értékteremtő internethasználatra. 

A szülő feladata a folytonos tájékozódás a folyamatosan változó virtuális veszélyforrások felől. Ha ezekkel tisztában vagyunk, utánanézhetünk a védekezési lehetőségeknek. Így gyermekeinkkel is meg tudjuk osztani, hogy milyen teendőkkel előzhetők meg, védhetők ki az esetleges támadások. Hiszen ahhoz, hogy megfelelően tudjanak reagálni, fontos, hogy kellően felkészültek legyenek az adott szituációkban.

Egy 2018-as kutatás azt mutatja, hogy a millenniumi nemzedék tagjai egy nap akár 11 órát is képesek a különféle digitális eszközeiken eltölteni, ez a növekvő használati tendencia pedig világszerte érzékelhető. Az internet a fiatalok számára már nem eszköz, hanem élettér, érdekli őket a rengeteg lehetőség, nekünk felnőtteknek pedig az a hatalmas kihívás, hogy ezen a digitális játszótéren hatékonyan tudjuk őket megvédeni.

Bizonyított, hogy a szülők médiahasználati szokásai közvetlenül befolyásolják, hogy gyermekeik mennyi időt töltenek a technológiai eszközökkel. Előreláthatóan, minél több időt töltenek a szülők a böngészéssel vagy TV-nézéssel, a gyerekeik annál többet tartózkodnak az online térben. Ezt észben tartva jobban tesszük, ha korlátozzuk nemcsak gyermekeink, hanem önmagunk számára is a képernyők előtt töltött időt, hogy ne érezzék, hogy versenyezniük kell a figyelmünkért.

Természetesen nem minden online tartalom egyenlő, hiszen az internet a legkülönbözőbb célokra használható, beleértve a tanulást, tájékozódást és a tiszta játékidőt is. Ha aggódunk gyermekünk biztonságáért a kibertérben, érdemes számukra egyéni szabályokat és időbeosztást kialakítanunk.  Az internetről való letiltás semmiképpen sem célravezető, tehát fontos, hogy gondoskodjunk az online és offline időben való egyensúly megtartásáról.

Egy európai felmérés szerint például a két éves gyermekek 30%-a használt már táblagépet, 10 %-uknak pedig a tablet volt az első szava, ez azért elég ijesztő statisztikai adat, valljuk be.

Ez a határok és korlátok nélküli, túlzottan engedékeny online jelenlét, mindamellett, hogy komoly függőséget okozhat, személyiségtorzuláshoz is vezethet, hiszen a virtuális információáradat hatására fokozatosan gyengül a fiatal szervezet valóságérzete, beszűkülnek az érzelmek, és gyengül az élőbeszédes kommunikáció, egyre emelkedik az online tartalmaktól elvárt izgalmi ingerküszöb. Ami még tavaly nagy szám volt, az mára már snassz és közhelyessé vált.

Mi az a "CYBERBULLYING"?

úgynevezett „cyberbullying”, azaz az online megfélemlítés, bántalmazás, zaklatás, kiközösítés, csúfolás. Ennek sokféle megjelenési formáját ismerjük, mivel pedig online csatornákon zajló folyamatról van szó, nem zárul le, ha a tanuló kilép az iskola kapuján, hanem 0-24-ben kaphatja a becsmérlő, fenyegető üzeneteket, kommenteket. Egy korábbi budapesti iskolákban készült statisztikából is az derült ki, hogy maguk a gyerekek pontosan ettől a veszélytől félnek a leginkább.

Az online világ térhódításával emellett a gyermekek már egyre fiatalabb korukban ki vannak téve a digitális tér szexuális bűnözőinek, ez ellen is fel kell készítsük őket.

Egy magyar kutatás szerint gyermekeink átlagosan 9 éves korukra már önállóan használják a világhálót. Ez az egyre korábbi életkorra tolódó tendencia pedig azt vetíti előre, hogy pár éven belül akár már az 5-6 éves korosztály tagjai is állandó felhasználóivá válhatnak az internetnek a túlzott szülői engedékenység miatt, így idővel még fiatalabbak lehetnek a célpontjai a digitális világ veszélyeinek. 

Mekkora a szülő felelőssége?

A gyerekek a megnövekedett online jelenlét miatt technikai oldalról is kulcsfontosságú a védelmük, ugyanakkor biztonságtudatos viselkedésre is meg kell őket tanítani, amiben a tájékozott és jó példát mutató szülő felelőssége megkerülhetetlen. Tájékozottságuk, tudatosságuk az internetes térben manapság sokkal fontosabb, mint valaha, felnőve pedig munkájuk és magánéletük során ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek lesznek. Ennek sikeréhez pedig az okos szabályokhoz kötött internet használat, a naprakész védelmi program, és az online élet történéseiről való rendszeres beszélgetés a szülőkkel, a felnőttek mutatott jó példája járulhatnak hozzá.

A kibertérről folytatott folyamatos kommunikáció fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Az online biztonságról már azelőtt el kellene kezdenünk beszélgetni, hogy gyermekünk megkezdi kalandozását a világhálón. Kezdetnek jó, ha elmagyarázzuk, hogy a fizikai és a digitális világ ugyanannak az éremnek két különböző oldala, és utóbbi, akárcsak a való világ is, otthont adhat biztonságos és veszélyes dolgoknak egyaránt.

Kezdetektől törekednünk kell arra, hogy megértessük gyermekünkkel, hogy ne tegyen semmi olyan dolgot online, amit a való életben sem tenne. Igaz lehet ez a személyes információk megosztására, az idegenekkel történő beszélgetésre, hiszen sosem lehetünk biztosak abban, hogy valójában kivel beszélgetünk és kiben bízunk meg. Ez kéz a kézben járhat azzal, hogy elmagyarázzuk, miért nem szabad bármilyen üzenetet megnyitni, vagy bármilyen linkre rákattintani, amit ismeretlen emberektől kaptunk, hiszen könnyen lehet adathalászat a dologban. A tanácsok és az iránymutatás segítenek a gyerekeknek abban, hogy kritikus gondolkodásuk fejlődjön és ezáltal biztonságosabban használhassák az internetet.

Ugyancsak elengedhetetlen, hogy megértessük velük, hogy az interneten minden egyes lépésünknek nyoma marad, így minden, amit posztolunk, vagy megosztunk, az örökre ott is marad.

Hívjuk fel figyelmüket arra is, hogy internetes adataik védelmére érdemes olyan jelszavakat kitalálniuk, amelyek véletlenszerűen kiválasztott betűket és számokat is tartalmaznak.

Semmiképp se ellenőrizgessük a háta mögött gyerekünket. A Datatrans munkatársai inkább azt tanácsolják a szülőknek, amellett, hogy folyamatosan kommunikálunk velük, érdemes technikai oldalról is elővigyázatosnak lennünk. Mint például:

  • Fizikai védelem – ne hagyjuk eszközeinket őrizetlenül, belépési rendszerünket védjük PIN-kóddal, jelszóval, időzített automatikus zárral.
  • Legyünk óvatosak a közös használatú iskolai gépeken – nem tudhatjuk, előttünk ki ült ott és mit telepített fel a gépre. Érdemes ezért felhívni gyerekünk figyelmét, hogy ilyen esetekben privát böngészési ablakot használva szörföljön a neten.
  • Vigyázzunk, mit töltünk le – leggyakrabban letöltésekkel és telepítésekkel kerülnek különböző vírusok a rendszerünkre. Érdemes felhívnunk a gyerekek figyelmét, hogy letöltéskor legyenek körültekintőek és adott esetben kérjék tanácsunkat, mielőtt telepítik az alkalmazást.

Elengedhetetlen tehát, hogy családunkat aktív vírusvédelemmel vértezzük fel, hiszen enélkül és kellő körültekintés nélkül folyamatos veszélynek vagyunk kitéve.

A ma elérhető modern internetbiztonsági programok már nem csak a vírustámadások ellen nyújtanak védelmet, hanem komplex biztonsági megoldást kínálnak felhasználóiknak. Az adathalász kísérletek és kémprogramok felismerése mellett nyomon tudjuk követni hordozható eszközeink helyzetét, és adott esetben távolról is tudjuk blokkolni azt, sőt a program a biztonságosabb online jelenlétünket is garantálja a weben. 

Az alábbiakban egy gyermekvédelemre alkalmas szoftvereket érhettek el és az NMHH ajánlását.