Álhírfelismerő-rendszer

Álhírfelismerő-rendszer kialakításán dolgoznak Magyarországon!
A különböző nyelvhasználati formákban jelentkező manipuláció problémakörét évek óta vizsgálják az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar általános nyelvészeti tanszékének kutatói!
 
Az álhírek terjesztői erőteljes manipulációval akarják rávenni az olvasókat arra, hogy bizonyos termékeket megvásároljanak, vagy bizonyos konspirációs teóriák híveivé váljanak.
 
8 tanács, hogy könnyebben felismerjük az álhíreket:
 
1. Keltsen gyanút az, ha egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar rávenni a megnyitásra, vagy csak erős érzelmi hatást akar kiváltani.
 
2. Figyeljünk arra, hogy észrevehető-e hamisítás a felhasznált nyitóképen, vagy esetleg régebbi fotót használtak-e egy amúgy frissnek tűnő cikknél.
 
3. Ha az oldal neve számunkra teljesen ismeretlen, vagy egyszerűen csak túl általános (pl. Valodihirek.hu), akkor el kell gondolkodnunk a megbízhatóságán.
 
4. A helyesírási hibáktól hemzsegő mondatok, a hangulatjelek túlzott használata, kattintásvadász megfogalmazások vagy ellenőrizetlen magánvélemények a szövegben; az ilyen hírek hitelessége kérdéses.
 
5. Ellenőrizzük, hogy a cikk szerzője nevét adta-e az íráshoz, illetve, hogy megtalálhatók-e további írásai a neten. Az álhíreknek gyakran kitalált, hamis szerzőjük van, vagy egyáltalán nincs szerzőjük.
 
6. Fontos információ, hogy a cikk mikor készült. Régebbi keltezésű cikk is lehet valódi hír, de ha újnak van beállítva, akkor alighanem csak a kattintást gyűjti.
 
7. Még a helyesírási hibáknál is árulkodóbb jel, ha olyan állításokat tartalmaz a szöveg, amelyeket nem támasztanak alá nevekkel, dátumokkal és forrásokkal. Ha más oldalakon sem találunk ilyen információkat az adott témában, akkor valószínűleg azért, mert ezek nem helytállók.
 
8. A híroldalakon gyakran találkozunk reklámokkal, de ha ezek száma meghaladja az átlagot, vagy közük van a cikk tartalmához, akkor lehet, hogy a cikk csak az értékesítést szolgálja.
 
Olyan nyelv és nyelvhasználat jellemzi ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi tudományos eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek!
 
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) három nagy nemzeti kutatási programot indított. Ezek közül az egyik a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, amelynek része az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti azonosításával foglalkozó alprogram.
 
A projektet megvalósító konzorciumot az SZTE irányítja, a munkában a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai vesznek részt.
 
A szakemberek az interneten terjedő, ezen belül az egészségügy tématerületére tartozó álhírekre koncentrálnak, céljuk, hogy kidolgozzanak egy álhírfelismerési eljárást.
Emellett automatikus eszközöket is fejlesztenek, például mobiltelefonos alkalmazást, illetve böngészőbővítményt, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutathatók majd azok az elemek, amelyek az álhíreket jellemzik.
 
A nyelvészeti módszerekkel feltárt, manipulatív termékismertetőt szakmai ellenőrzés követi! Ez meggyőző eljárást, gyakorlati felhasználási lehetőséget eredményez, amelynek az alkalmazása akár életet is menthet – hangsúlyozta az akadémikus.
 
A tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson át az innovációig terjed az Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című program.
 
Az akadémia nyelvi nemzeti kutatási programja tavaly december 1-jén indult és 2026. november 30-án zárul!

További szolgáltatásaink

Internet

Webmail

IP telefon

Legutóbbi bejegyzések

Friss hírek

Datatrans rajzpályázat

„Álom Vakáció” rajzpályázat A „DATATRANS Internet” Kft. felhívja a figyelmet az “Álomvakáció, rajzolj és nyerj” rajzpályázatra.

Részletek