Mi lesz a publikációkkal, a felvételi esszékkel, a szakdolgozatokkal?
Az egyetemi világ is a chatGPT lázában ég.
A legtöbb megszólalás a csalás körül forog, vagy enyhébben kifejezve, a hallgatói munka egyes részeire gyakorolt hatásról szól.
Az általános aggodalmak mellett többen arra is felhívják a figyelmet, hogy az AI színrelépésével ez a probléma lényegében nem változik, hiszen aki akart, enélkül is tudott csalni, csak most könnyebb lesz.
Azonban az oktatók feladatai változnak, az etikai elvárások kellően hatásos bemutatására, kifinomultabb pedagógiai módszerekre, nagyobb személyes odafigyelésre, mentorálásra van szükség.
Egyfelől még inkább felhívja a figyelmet legnagyobb súlyú indikátor, a tudományos publikációk valódi értékének kérdésességére.
Másfelől a chatGPT a rangsorok felhasználói, azaz a továbbtanulók, a média és a döntéshozók számára olyan tájékozódási eszközt kínál, ami versenyképes lehet a rangsoroknál.
Mélyebb kérdést vetett fel a tudományos publikációk üzemszerű gyártásának gépiesedése! Ez önmagában is felerősíti a tudományipar anomáliáinak (tömegtermelés, eredeti gondolatok elapadása…) kérdéseit.
A chatGPT azonban nem csupán könnyen elérhető válaszadó lehet az olyan kérdésekre, mint hogy melyik is a legjobb egyetem, hanem ezeket a válaszokat képes személyre szabni: melyik a legjobb egyetem az én számomra, ha pl. molekuláris biológiával szeretnék foglalkozni egy kellemes klímájú országban, ahol az egyetemi épület közelében sok teniszpálya van….Vagyis, az érdeklődőktől nem igényel több energiát, mint egy ismerős megkérdezése, miközben személyre szabottabb információt ad a standard rangsoroknál.
Összességében, az egyetemi rangsorok és a chatGPT egyaránt hasznos eszközök lehetnek a felsőoktatási intézmények választásánál, de míg az egyetemi rangsorok általános összefoglalást nyújtanak, a chatGPT részletes információkat kínál. Mindkét eszköz hasznos lehet a döntéshozatalban, de érdemes figyelembe venni az egyéni igényeket és célokat is!